Ivartalanítás: tévhitek és városi legendák a köztudatban. Miért fontos az ivartalanítás? Érdemes-e kikerülni?
Kifogások
Sokan tiltakoznak az ellen, hogy ivartalaníttassák állatukat. Az okok különbözők: van, aki drágállja a műtétet, van, aki a sok kényelmetlenséget emlegeti, amivel az utókezelés jár, akad olyan, aki nem kíván beleavatkozni a természet adta felépítésbe, és még sorolhatnám. A legutóbbi kifogásra annyit mondanék, hogy gondolkodj egy kicsit! Azzal, hogy otthonodba fogadtad Cirmit vagy Buksit, nem ragadtad-e ki máris természetes körülményei közül? Azért nem szólsz rá, ha szétrágja a cipődet? Hisz ez is az ő természetes ösztöne… 
Vagy nem adsz neki általad főzött vagy akár előre gyártott tápot? És hagyod a nemi ösztöne diktálta úton járni? Azaz évente akár több alomnyi kölyköt megnyugtatóan el tudsz helyezni?
Merthogy az ivarszervek dolgoznak, hormont termelnek, és arra vannak, hogy állatod szaporodjon. Ha ezt a működést meggátolod, bizony számtalan problémát okozhat hosszú-, vagy akár rövidtávon. Párzás és vemhesülés hiányában nőstényeknél kialakulhat álvemhesség, ami nagyon megviseli a szervezetüket. Idősebb korban gennyes méhgyulladás, méh-, petefészek-, és emlődaganatok jelentkezhetnek (amik aztán áttétet képezhetnek a tüdőben), hogy a párzási időszak nyugtalanságából fakadó károkat (vonyítás, kaparászás, területjelölgetés vizelettel, megszökés otthonról) ne is említsem. Hímeknél is gondot okoz a nemi élet hiánya ivaros állat esetében: prosztata-megnagyobbodás, -daganat, a végbél körüli mirigyek hormonfüggő, daganatos elváltozása, és természetesen itt is az előbb említett viselkedések. Megfelelő időben ivartalanított négylábúnál ezeknek az esélye minimálisra csökkenthető, ráadásul a műtét kockázata is összehasonlíthatatlanul kisebb egy fiatal, életerős állatnál.
Mikor ideális az ivartalanítás?
Tévhit, hogy a cicának/kutyának/görények/nyuszinak stb. egyszer ellenie kell ivartalanítás előtt. Egy 7-8 hónapos macska, vagy egy 8-10 hónapos eb, amelyiknél már stabillá vált a hormonális működés, gond nélkül ivartalanítható. Görényeknél a nőstények esetében meg szoktuk várni az első tüzelést, és akár aközben el lehet végezni a műtétet. Egészséges nőstény macska esetében csak a petefészek kerül eltávolításra, így a méh a későbbiekben is biztosítja azt a minimális hormonmennyiséget, amely kiküszöböli az ilyen hiányból fakadó problémákat (pl. inkontinencia). Kutyák esetében a vélemény megoszlik. Jómagam egészséges állatnál szintén csak a petefészket távolítom el, de van sok kollégám, aki a méhet is, hogy ne lehessen később méhgyulladás. Görények és nyulak esetében mindig javasolt a méh kivétele is, minden esetben.
Hímeknél a kasztráció is hasonló időpontokban ideális, mint a nőstények esetében. Macska 6-7 hónaposan (de lehet előbb is, ha elkezd vizelettel jelölgetni), kutya 8-10 hónaposan (de szintén nem probléma előbb sem), görény 8-9 hónapos kor után (de jobb, ha még később, a mellékveseproblémák kialakulásának megelőzése érdekében), nyusziknál pedig olyan fél éves kor körül jön el az idő.
Azért őket említem, mert ezeknél a fajoknál a leggyakoribb, hogy műtétre kerülnek. Tengerimalacokat már 3-4 hónaposan, patkányt, egeret még korábban is lehet operálni.
Figyelem! Ez nem azt jelenti, hogy ha ez alatt a kor alatt együtt tartunk egy hím és egy nőstény egyedet, akkor ne tudná „megejteni” a lányzót a fiatalúr. Sőt! Egy 4 hetes tengerimalac például már tettrekész, legyen szó akár a saját anyjáról! Nem szabad ezeket a dolgokat undorral vagy szemlesütve kezelni: az állatok esetében ez adott esetben a fajfennmaradás egyetlen lehetősége – hiszen náluk nem olyan fejlett a szociális háló, vagyis sokkal kisebb a valószínűsége, hogy egy világra jött utód megérje a felnőttkort, és tovább tudja örökíteni a génjeit. Tehát gyakran minden lehetőséget meg kell ragadniuk, hogy szaporodjanak.
Rossz-e nekik az ivartalanítás?
Ugyanígy nem szabad emberi érzelmeket vegyíteni az ivartalanítás/szaporodás témakörébe. Sok férfi tulajdonosnál tapasztalom, hogy érzelmileg szinte öncsonkításként éli meg hím nemű kedvence kasztrálását. Ezen felül kell emelkedni! Az állatoknál a szaporodás nem örömforrás, hanem ösztön. Még egyetlen szukát sem láttam könnyeket hullajtani az elmaradt almok miatt, vagy egy kandúrt sem bánkódni a kihagyott légyottok felett. Annál több, még ivaros állatnak láttam el harci sérüléseit, és segítettem felkutatni elkallódott kedvenceket a tavaszi vagy őszi ivarzásos időszak alatt.
Az is elterjedt a köztudatban, hogy a miskárolt/herélt állat elhízik. Erre csak annyi a válaszom, hogy minden műtött – nem műtött, fiatal – idős, aktív vagy lusta kedvencnek mindig a szervezete által igényelt mennyiségű és minőségű táplálékot kell biztosítani. Egy ivartalanított állat nyilván nyugodtabb, kevesebbet mozog (bár ez szoktatás és foglalkozás kérdése), tehát nem ugyanannyi eleséget kell neki adni, mint mondjuk egy tenyészállatnak.
Itt már írtam erről a témáról bővebben: ivartalanitas-utani-falanksag/
És hogy a műtét drága vagy sok kényelmetlenséggel jár? Minden relatív. Valószínűleg törtrésze annak a költségnek és procedúrának, amit egy már megbetegedett állat kevésbé biztos kimenetelű gyógykezelése, vagy évente 8-10 kölyök elhelyezése von maga után. Nem a levegőbe beszélek: én ugyanezt a hibát elkövettem. A saját kutyám esetében mindig halogattam az ivartalanítást, hogy majd szeretnék tőle legalább egy almot, hiszen olyan szép és jó természetű kutyus volt. Aztán 8 évesen méhgyulladása lett. Akkor már nem volt mese, műteni KELLETT. Hát, a kollégák kiküldtek a műtőből, mert rosszabb voltam, mint bármelyik kutyatulajdonos. Féltettem, és folyton beleszóltam. Te ne járj így! Sokkal egyszerűbb, ha fiatalon, egészségesen, időben kerül sor egy – akkor még – rutinműtétre. (Bár nem szeretem ezt a szót – minden műtét kockázattal jár, és tisztelem annyira az állat szervezetét, hogy nem afféle favágásként gondolok még egy „sima” ivartalanításra sem, még akkor sem, ha aznap az már az ötödik…)
Összefoglalva tehát lásd be, hogy a civilizált életkörülményeinkbe „beillesztett” állatok esetében nem feltétlenül akkor cselekszel helyesen, ha hagyod őket természetes állapotukban, de meggátolod az ösztöneik és szervezetük által diktált „működést”!
Állati jó egészséget!
dr. Demjén Zsófia
állatorvos, online állategészségőr
